Independentnek lenni idebent
|
Posztolva: 2015. december 4., péntek @ 18:58
Gondolkodtatok
már azon, hogy vajon van-e olyan, hogy valami tökéletes? Valami pontosan úgy
történik, ahogy elterveztük? Vajon ez így a jó, vagy pont a tökéletlenség az,
ami „tökéletes”?
Abban, hogy a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy azt szeretnénk, van egyfajta spontaneitás. Személy szerint, én szeretem, ha új és valószerűtlen dolgok történnek velem. Azokból lesznek az igazán sokáig tartó emlékek, amikre idős koromban is szívesen fogok emlékezni, még ha a történés pillanatában nem is élvezem.
Kell
nekünk az, hogy minden jó legyen? Hogy a végtelenségig minden úgy alakuljon,
ahogy nekünk kedvez? Én úgy gondolom, nem. Kell egy kis rossz, egy kis
csalódás, hogy értékelni tudjuk azokat a dolgokat, amiket lehet, hogy
természetesnek vennénk néha. Így, hogy az embert csalódások sora éri, sokkal
jobban meg tudja becsülni az apróbb dolgokat is.
Miért
van az, hogy mindig mindenki panaszkodik? Az ember miért nem nevet a hibáin?
Mert cikinek érzi? Gáznak? Miért nem fogja fel egyfajta poénként, hogy megint
valami hatalmas
Minden rosszban van valami jó.
Csak meg kell látni.
|
HOME “Egymást nem értjük meg, mert elsietjük a szavainkat. Véleményt mondunk, mikor még nincs is véleményünk. Válaszolunk, mielőtt megkérdeznének. Kérdezünk valamit, s nem várjuk meg a választ. Jól mondta Freud professzor: - Csuda, hogy drót nélkül telefonálhatunk, de még nagyobb csoda, hogy dróttal telefonálhatunk, és legnagyobb csoda, hogy két ember a puszta szó által megérti egymást.” - Elekes Ferenc |